|
Táskaőrület
A hétköznapokon meg kit is érdekel, milyen a táska?!
Szerencsére azonban úgy tűnik, egyre több nőt. Amihez persze a technológia
fejlődése és a kínálat szélesedése is bőséggel hozzájárul.
Passszoljon!
A divatszakértők, stylistok, hozzáértő amatőrök is mind-mind azt
mondják, bizony, passzolnia kell a cipőnek a táskával. Ráadásul ilyenkor télen
rengeteg kiegészítőt hordunk. S ha őszintén, kritikusan szemügyre vesszük akár
magunkon, akár máson, mit nyom a latban néhány jól megválasztott kiegészítő, meg
fogunk lepődni. Sokkal szebb az egyforma színű kesztyű, sapka és sál együttese,
mintha mindegyik más típusú volna. Ugyanezt tessék a cipő-táska összhangnál is
figyelembe venni. Nem elég annyi: barna cipőhöz barna táska.
Mert
milyen barna az egyik, s milyen a másik? Az is nagyon rosszul mutat, ha valaki
egymástól alig különböző színű nadrágot, felsőt vesz fel, hiszen egyik sem emeli
ki a másikat. Így van ez a táskával is.
Bátran és fantáziával!
Éppen ezért télvíz idején azok, akik inkább konzervatívan
öltözködnének, válasszák a jól bevált fekete-fekete párosítást. Meg lehet
találni azt a táskát ugyanis, ami hegyes orrú magas sarkúval, és lapos fűzős
bakanccsal is ugyanolyan jól mutat. Aki pedig a színeset kedveli, legyen
csak bátor, engedje el a fantáziáját, de a harmónia megteremtésének igényét
azért ne feledje. Szerencsére óriási a választék már táskából is, nem kell
néhány darabból kiválasztanunk az igazit. Bár, magamból kiindulva ez sokszor
igen megkönnyítené a választást, mert százból igen nehéz egy tökéletest
kiválasztani, míg tízből sokkal egyszerűbb.
Azért persze táskából is többre van szükség. A hétköznapi darab
lehetőség szerint akkora, hogy képes minden kacatot elnyelni, ami csak
megfordulhat egy női táskában, ez a paletta pedig elég széles… Aztán kell egy
olyan is, amit akkor használunk, ha mondjuk barátokkal találkozunk vagy
meglátogatunk valakit, nem akarjuk cipelni a nagy pakkot, de nem akarunk
puccosan érkezni sem. S persze elengedhetetlen az alkalmi táska is.
Személy szerint én nagyon nem kedvelem a kicsi, alkalminak
kikiáltott, combig lógó kockatáskát. Szerintem sokkal csinosabban mutat egy
rövid, esetleg arany vagy ezüst láncos, opcionálisan kézben is fogható darab.
Célszerű ebből olyan vásárolni, amelynek állítható a pántja, attól függően, hogy
éppen mi az ideális. Lehet selyem, szatén, bársony, flitteres vagy anélküli,
gyöngyös és bármilyen színű. Csak passzoljon az öltözékhez. Nem kell ugyanolyan
színűnek lennie, mint a ruha vagy a cipő, de legyen harmonikus a megjelenéssel,
és semmiképpen sem harsány.
Mégis milyet?
A táskából is rengeteg manapság a bóvli, a rossz minőségű, ami
nagyon jól mutat néhány hétig, de aztán észrevétlenül cérnaszálak bújnak elő
innen-onnan, felfeslik a bélés, akad a cipzár, kilazul a csat, netán leesik a
díszítés. Éppen ezért a táskára, főleg, ha strapabíró hétköznapi darabra van
szükség, érdemes egy kicsit nagyobb összeget szánni, s inkább a jobb minőséget
választani, mert hosszútávon azzal járunk jól.
A jó táskának sok apró zsebe, szeparálható belső részei vannak,
s behúzva a cipzár húzókája előre mutat. Sokszor a gyártók nem figyelnek rá,
vásárláskor viszont (legalábbis nálam) kizáró ok szokott lenni, ha hátulról
előrefelé húzva kell kinyitni. Attól függően persze, ki, melyik oldalon hordja a
táskáját. (De például azoknál a pároknál, akik betartják „a férfi a jobbján
vezeti a nőt”-szabályt, célszerű a nőnek a jobbján viselnie a táskát, nehogy
bármi is közéjük álljon…) Ha hátul nyílik a cipzár, sokkal nagyobb a veszélye
annak, hogy valaki – mondjuk a metrón - ügyesen, észrevétlenül kinyitja, s
elemel belőle valamit. Azt meg csak-csak észreveszi az ember lánya, ha a hóna
alá akar nyúlni valaki…
| |